Kisebb munkákat el is végezhettem (pl. kábel árok). Számomra a gépkezelés több mint munka vagy hobbi, ez egy életérzés. Minél nagyobb, újabb, erősebb egy gép késztetést érzek, hogy kipróbálhassam.

a korábban említett minikotró - kb.8éves lehetek ezen a képen

Az építőgépek korai története

Az ember természetéből következően - ahol erre lehetősége van – szereti megkönnyíteni munkáját.

Az első építőgépek még tulajdonképpen továbbfejlesztett szerszámok voltak. A fő cél mindenekelőtt az volt, hogy az ember megszabaduljon a fárasztó fizikai munkától. Ezért először állatokat használtak a gépek hajtására, amelyeket aztán a gőzgép feltalálásakor felváltottak az igazi, nagyobb teljesítményre képes gépek. A munkagépek további fejlődését a vízépítés kényszerítette ki: akkor ez volt a legfontosabb közlekedési mód, és a gépeket a vízi utak kiépítésére használták. Mivel a fizikai erőből, vagyis az emberi munkaerőből hiány volt, mindig azokat a gépeket fejlesztették, amelyekre az építési munkákhoz éppen szükség volt.

A fejlődésben a következő nagy előrelépés a vasút megjelenésekor történt. Az építőgépek ettől kezdve sínen mozogtak, így a gépek azóta a szárazföldön is egyre nagyobb tömeget képesek megmozgatni. Az is természetes, hogy mivel a gépek a síneken tudtak mozogni, sínpályákat, vágányokat kellett építeni. Egyes területeken napjainkig is megmaradt az anyagtovábbítás ezen rendszere, különösen a nagy tömegű anyagmozgatásoknál.

Miközben az utak és más közlekedési rendszerek világszerte kiépültek, az építőgépek óriási méretekben fejlődtek. A világ minden pontján egyre nagyobb építési munkákat végeztek, és ehhez nemcsak egyre nagyobb teljesítményre volt szükség, hanem teljesen új géptípusokra is. Hosszú időn át a hatalmas földtömegek mozgatása volt a meghatározó ezekben a munkálatokban, amelyekhez különféle nagyságú kotrókat használtak.

Az építőgépek tovább fejlődtek, amikor megépültek a szilárd burkolatú utak. Amit korábban - például a kőbányákban – csak körülményesen lefektetett síneken lehetett mozgatni, egyszerre majdnem mindenhol továbbíthatóvá vált. A végtelenített lánctalp forradalmasította a kotrógépgyártást. Ugyancsak kísérleteztek a nagy kerekek használatával is, de az akkoriban szokásos kotrógépgyártásnál ez nem sikerült. A meghajtott hernyótalp előnye egyértelműen bebizonyosodott. A hernyótalp megoldás úttörője vitathatatlanul az amerikai Benjamin Holt volt 1904-ben, ő használt először óriási kerekeket végtelenített lánctalpakkal a nagy talajnyomás csökkentése érdekében. Nem sokkal később a „láncos kerék” már hosszú, lapos volt, és elnyerte a ma is leginkább használt formáját

1931-ben készült gőzhajtású hegybontó kotró

Menck & Hambrock cég által valahaépített legnagyobb kotró, a KRA
készült: 1940 - elektromos meghajtás: 1250Le
tömeg: 400tonna - kanál térfogat: 4-6m3

A lánctalp mind az építőiparban és mind a hadi iparban nagy előrelépés volt, hisz a ma is létező tankok megállíthatatlanok, és ebben nagy szerepet játszik a futómű szerkezete.



1915 egy lánctalpas vontató a francia sereg oldalán

Forrás: 1000 markológép és más építőgépek c. könyv

Ezt a cikket Pánikman Küldte be nekünk. Köszönjük neki. :)