Az 1988-ban bevezetett Üdülési Csekket hivatott felváltani a Széchenyi Pihenő Kártya. Használatának kiterjesztésével emelkedik a turizmusra felhasználható összeg, így több jut a gazdaság élénkítését szolgáló belföldi turizmus támogatására - derül ki a Pénzügykutató Zrt. elemzéséből.

A kártya közvetlen előnyei

A SZÉP Kártya minden fél számára fontos előnye, hogy lényegesen olcsóbb megoldást biztosít, mint a korábbi rendszerek. A kormányrendelet rögzíti, hogy a kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatban a munkáltatónak (aki a támogatást nyújtja) és a munkavállalónak (aki a támogatást kapja) díjat, egyéb költséget semmilyen jogcímen nem lehet felszámítani, a kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártyaelfogadási szerződésben foglaltak szerint a kártyát kibocsátó pénzintézet, illetve a szolgáltató viseli. Az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértéke legfeljebb a fizetési forgalom 1,5 százaléka lehet, és a jutalékbevételt a kibocsátónak a SZÉP Kártya rendszer működtetésére és marketingjére kell fordítania. A 1,5 százalék közel áll a bankkártya-elfogadói jutalék átlagos értékéhez.

A korábbi rendszerben az elfogadóhelynek az Üdülési Csekkért például 6 százalékos ügyleti jutalékot és évente 21 000 forint (előre fizetendő) partnerkapcsolati díjat kellett fizetni a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-nek.A másik oldalon az értékpapír minőségű és biztonságú, szigorúan sorszámozott nyomtatványok előállítása jelentett komoly költséget, amelyet a munkáltatók fizettek az étkezési jegyeket forgalmazóknak. A munkáltatók, az igénybevett utalványmennyiségtől függően, 1–7,5 százalék (+ áfa) kezelési költséget fizettek Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-nek. Az étkezési csekkek esetében a munkáltatók szintén jelentős, az igénybevett utalvány mennyiségétől függően 4-8 százalék (+áfa) jutalékot fizettek a szolgáltatóknak.

Az elemzés szerint az Üdülési Csekk és a melegétel-utalvány kártyával történő kiváltása együttesen 6,5-9 milliárd forintos megtakarítást eredményez majd a munkavállalóknál. Ezzel szemben az elfogadóhelyeken a 3,5-4,5 százalékkal alacsonyabb jutalék és a kevesebb adminisztráció 4-5 százalékos megtakarítást eredményez, ami megközelítőleg 6 milliárd forintra tehető. Így összességében a munkáltatóknál, munkavállalóknál és az elfogadóhelyeken együttesen 12-15 milliárd forintos közvetlen megtakarítás érhető el.

A megtakarítás munkahelyteremtéshez vezethet

Feltehetően a szolgáltatók a költségmegtakarítás egy részét a kapacitás bővítésére, új munkahelyek teremtésére és/vagy az alkalmazottak jövedelmének növelésére használják fel, más részét marketingtevékenységre fordítják. Mivel a növekvő és ugyanakkor olcsóbbá váló támogatás a szolgáltatás igénybevételének növekedése irányába hat, várható, hogy újonnan belépő szolgáltatók mellett a már működők is bővíteni fogják kínálatukat, kapacitásukat. A beruházások és/vagy a személyes fogyasztás növekedése révén bővülhet a gazdasági tevékenység. Feltételezhető, hogy a munkáltatóknál maradó jövedelem egy része a rekreációs támogatásokra fordítható keretet növeli, ami szintén serkentően hat a turisztikai ágazat forgalmára. (Jelentősebb adóbevételi többlettel azonban egyik esetben sem számolhatunk, mivel nemzetgazdasági szinten valójában csak a nyereség átcsoportosításáról van szó, új jövedelem még az adminisztrációs költségek megtakarításával sem keletkezik, hiszen azzal máshonnan esik ki jövedelem.)

Amennyiben a 12-15 milliárd forintra becsült éves megtakarítás teljes egészében a turisztikai ágazatban jelenne meg pótlólagos költésként, a – turisztikai multiplikátor hatásokat figyelembe véve – az éves GDP-t 21-27 milliárd forinttal növelné meg.  A kártya révén megvalósuló költségcsökkenés a szolgáltató helyeken várhatóan bővíti a foglalkoztatást. Ennek is van tovagyűrűző, a gazdaság más ágaiban jelentkező munkahelyteremtő hatása. A Pénzügykutató becslése szerint a várható éves megtakarítás 1.000-1.500 fővel is növelheti az ágazatban foglalkoztatott létszámot, ami a gazdaság egészében – a multiplikátorhatást is figyelembe véve - ennél valamivel nagyobb, 1.500-2.000 munkahelyteremtést indukál évente.

Kockázatok is vannak

Az elektronikus kártyára történő átállás az előnyök ellenére a munkavállalók, munkáltatók és elfogadóhelyek számára is okozhat működési és üzleti kockázatokat, melyek elsősorban a bevezetéssel, illetve a kártyarendszer működtetésének költségigényével kapcsolatosak.
Az átmenettel járó kockázatot jelenthet, hogy SZÉP Kártya kibocsátására bejelentkezett bankok rövid időn belül nem képesek teljes mértékben átvenni a korábbi utalványforgalmazók szerepét. Bár a rendelkezésükre álló POS-terminálok száma, illetve az internetes és telefonos fizetési rendszer erre technikai lehetőséget teremt, az új kapcsolatrendszer kiépítése időt vesz igénybe, különösen az étkezési utalványokban érintett nagyszámú beváltóhely esetében.

mfor.hu