Hozzászólunk, véleményt nyilvánítunk, fotókat, videókat posztolunk ki, és sokszor nem gondoljuk végig, meddig vagyunk magánemberek, és honnantól számítunk egy cég, egy intézmény képviselőjének. Eszünkbe sem jut, hogy egy jópofa munkahelyi videó akár munkaadónk érdekeit is sértheti, de az sem, mivel jár, ha a munkánk során megszerzett információk birtokában nyilatkozunk egy-egy közösségi oldalon. Pedig nem árt óvatosan bánnunk az ilyen jellegű megnyilatkozásokkal, hiszen most már bíróság elé is idézhetnek holmi óvatlan vagy éppen nagyon is tudatos internetes állásfoglalás miatt. Ugyanakkor jogaink is vannak: munkaadónk csak bizonyos határokon belül kérheti számon tőlünk virtuális életünket, és nem reklámozhatja velünk megkérdezésünk nélkül saját vállalkozását, szolgáltatását. Azaz a klasszikus médiában elhelyezett tartalmakhoz hasonlóan mind a munkáltatók, mind a munkavállalók felelőssége kiterjedhet a közösségi oldalakon, azaz az új médiumon elhelyezett tartalmakra is.

Tudatos pereskedő

Nézzük először az átlagemberek oldalát! Meglepő, de a kutatások azt bizonyítják, hogy a magyar munkavállalók egyre tudatosabban pereskednek. „Nagy többségében ezeket az eljárásokat a munkavállalók kezdeményezik, tehát az általános vélekedéssel ellentétben sokszor nagyon is öntudatosak a magyar dolgozók, tisztában vannak a jogaikkal, vagy legalábbis ügyvédhez fordulnak tanácsért, ha valós vagy vélt sérelem éri őket. A munkáltatói oldalról pedig kiemelten érzékeny terület lehet a nyilvánosság, amely az internet elterjedésével és a közösségi oldalak használatával jóval szélesebb most, mint korábban volt. Amennyiben egy cégről egykori vagy jelenlegi alkalmazottja a közösségi oldalakon olyan információkat tesz közzé, amelyek sértik a cég gazdasági érdekeit vagy jó hírnevét, hatalmas károkat okozhat. Célszerű tehát mindent megtenni az ilyen szituációk megelőzése, vagy ha a baj már megtörtént, gyors orvoslása érdekében” – ismertette tapasztalatait Kozma Zoltán, a témában megkérdezett DLA Piper jogi szakértője.

Munkaidőn kívül sem

A szakember szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy az alkalmazott mit jelentethet meg a munkáltatóról a különböző közösségi oldalakon. A jelenleg hatályos szabályozás csak annyit rögzít, hogy a munkavállaló nem sértheti vagy veszélyeztetheti munkaadója jogos gazdasági érdekeit, a 2012. július 1-jével hatályba lépő új Munka Törvénykönyve ugyanakkor ezt már kiterjeszti a munkaidőn kívüli időszakra is, s ennek alapján az alkalmazott bizonyos korlátok között már munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalmas a munkáltató helytelen megítélésére. Kozma Zoltán szerint bár ezen új szabály egyértelműen alkalmazandó lehet a közösségi oldalak használatára is, persze nem jelenti azt, hogy a munkaviszony korlátlanul befolyásolhatja a munkavállaló munkaidőn kívüli magatartását. Ez úgy is értelmezhető, hogy a munkavállaló nem posztolhat ki semmit, ami sérti munkaadója jogos gazdasági érdekeit, vagy a munkáltató helytelen megítéléséhez vezethet. Ebben az esetben a munkáltató szankciót alkalmazhat még akkor is, ha a munkavállaló munkaidején kívül használta ilyen célra a közösségi oldalakat. Jelentős kihívás lehet a munkáltatói oldal számára, hogy a közösségi oldalak jogi értelemben magánszférának számítanak, a munkaadó pedig az új Mt. alapján a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.

A munkavállalónak is vannak jogai!

Mindez igen nehéz helyzetbe hozhatja a vállalatokat, hiszen a munkavállalók által látogatott internetes oldalak nem ellenőrizhetők korlátlanul, egy rosszul sikerült ellenőrzés eredményeképpen pedig adott esetben még a munkavállaló indíthat személyhez fűződő jogainak megsértése miatt pert a munkáltató ellen.
A DLA Piper szakembere – magánemberként is – mindenkit óvatosságra, megfontoltságra és körültekintésre int, ha a közösségi médiáról van szó, de főleg a munkával, a munkaadókkal és a munkavállalókkal kapcsolatosan fő az elővigyázatosság. A munkáltatók figyelmét felhívja a belső szabályzatok és a munkavállalók oktatásának jelentőségére ezen a területen is, csakúgy, mint például a munkabiztonság területén.

A helyzet tehát korán sem egyszerű, de jól mutatja: nyilvános megnyilatkozásainkban a legfontosabb, hogy mások érdekeit, érzékenységét sem hagyhatjuk figyelmen kívül!