A Masat-1-et a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói tervezték és építették, a fejlesztések egy része a 2007-ben alapított Ericsson Komplex Hardverfejlesztő Laboratóriumban zajlott.

A műholdat hordozó rakéta az Európai Űrügynökség francia guyanai kilövőállomásról startolt, magyar idő szerint 11 órakor. A Masat-1 pályára állása után adatokat gyűjt majd környezetéről, és továbbítja őket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vevőállomására. Bár a projekt elsősorban oktatási célokat szolgál, a küldetés tapasztalatait a későbbiekben a hazai űripar is hasznosíthatja majd.

A Masat-1 tervezése 2007-ben kezdődött, a fejlesztőcsapatban mérnökhallgatók és doktoranduszok dolgoztak, a munka egy része a BME Ericsson Komplex Hardverfejlesztő Laboratóriumában folyt. A projekt gazdái a labornak otthont adó Elektronikus Eszközök Tanszék, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék és a BME Űrkutató Csoportja voltak. A projekt 5 éve alatt az egyetem tudásbázisa speciális ismeretekkel gazdagodott, a Masat-1 építése során szerzett tapasztalatok a mérnökképzést és a jövő űripari fejlesztéseit támogatják majd.

"Az Elektronikus Eszközök Tanszéke életében fontos év volt 2007, amikor az Ericsson Magyarország Kft.-vel közösen létrehoztuk első hardver laboratóriumunkat. A közös munkának és a magas színvonalú labor-infrastruktúrának köszönhetően számos hallgató ismerkedhetett modern ipar-orientált feladatokkal, és kaphatott kimagasló képzést.” – mondta Horváth Gyula, a laboratórium vezetője, a Masat-1 projektmenedzsere. „Az együttműködés keretében többek között az Ericsson is kiemelten támogatta a Masat-1, részben tanszékünkön végzett fejlesztését.” – fogalmazott az oktató.

* * *

Egyedülálló kísérletet végez az első magyar műhold - hangsúlyozta az MTI-nek Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa annak kapcsán, hogy hétfőn Föld körüli pályára állt a Masat-1.

"Nagyon nehéz egy ilyen szatellitre eredeti kísérletet kitalálni, hiszen rengeteg diákműhold létezik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói azonban kitaláltak egy eredeti technológiai kísérletet. Egy körülbelül 20 centiméteres, kinyúló fémlemezről van szó, amelyet elektromosan feltöltenek és megpróbálnak a Föld mágneses erővonalai mentén stabilizálni. A műhold elvileg össze-vissza pöröghet, de amennyiben ez az eljárás sikerrel jár, akkor bebizonyítják, hogy igenis lehetséges akár hajtóművek nélkül is stabilizálni egy szatellitet" - magyarázta Horvai Ferenc.

A MŰI tanácsosa a Masat-1 kapcsán kiemelte, hogy Magyarország célja az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozás. "Ugyan az első műhold nem feltétele a tagságnak, de ez is demonstrálja, hogy mi már érett tagokká tudunk válni és esetünkben nem szükséges a néhány éves átmeneti periódus, hiszen már teljesen jártasak vagyunk az űrtechnológiában. Már fél évszázada folynak nálunk űrtechnológiai kutatások, több műszert is kifejlesztettünk, de ez az első olyan komplett műhold, amelyet a legkisebb alkatrésztől kezdve magyarok építettek. A diákok bebizonyították, hogy képesek vagyunk erre" - mondta.
Horvai Ferenc kitért arra is, hogy egész Európa küszködik megfelelő mérnöki utánpótlás hiányával.

"Kevés az olyan hallgató, aki jártas a high tech területén. Magyarország egy működő komplett műhold létrehozásával demonstrálta, hogy rendelkezünk utánpótlással. Ezt nemcsak a Masat, hanem más olyan projektek is tanúsítják, ahová egyetemi hallgatókat, PhD-hallgatókat, fiatal mérnököket vonnak be, ami óriási bázist jelent. Az európai űripar, a különböző távközlési és megfigyelési műholdakat üzemeltető cégek tőlünk tudnak megrendelni alkatrészeket, ahogy azt a kutatószondák esetében már most is teszik" - fogalmazott az űrkutatási szakember.

Horvai Ferenc hozzátette: gazdasági vetülete is van a Masat-projektnek, hiszen minden, az űrkutatásba befektetett euró ötszörösen térül meg.
"Az OECD és az ESA számításai szerint az űrkutatási befektetések legalább ötszörösen térülnek meg, jönnek vissza gazdaságilag egy országnak. Eddig is így volt, a jövőben pedig ez még inkább igaz lesz ez a megállapítás, hiszen az űrkutatási eredmények egyre szélesebb területen hasznosulnak" - hangoztatta Horvai Ferenc.

A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műhold "társaságában" startolt, a fellövésre az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjában került sor hétfőn, közép-európai idő szerint tizenegy órakor. A Masat-1 a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Ez egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, CubeSat szabvány szerint készült 1 kilogramm tömegű, 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold.