A boldog és elégedett dolgozók hosszú távon is sokkal jobban teljesítenek és motiváltabbak, mint akik frusztráltak, bosszúsak, félelemben végzik munkájukat. A lelkes dolgozók nem "sprinterek", hanem "maratoni futók".

De hogyan csináljunk magunkból boldog munkavállalót? Íme öt javaslat, hogy a pozitív hozzáállást fenntartsuk.

- A minőség, nem a mennyiség számít: kérdezzük meg magunktól, a legjobbat hozzuk-e ki magunkból? Büszkék vagyunk-e arra, amit csinálunk? Ha a válasz igen, a tudat sokszor továbblendít és jobb kedvre derít.

- Állítsunk fel reális követelményeket. Igen, mindig van még valami, amit el kell végezni. De meg kell tanulni kicsit jobban megszervezni a dolgokat, hogy a káosz ne üssön ki bennünket. Sokkal jobban haladunk, ha átláthatóbbá válik minden - hosszútávú előnyökkel jár.
Állítsuk le az időlopókat. Nemcsak arról van szó, hogy ne lógjunk munka közben a közösségi oldalakon. Azokat az embereket, akik munkaidő alatt hívogatnak fel bennünket csip-csup dolgaikkal, szereljük le. Nagy időveszteséget jelentenek!

Akit lehet, ignoráljunk - e-mailben is. Akik mindig későn csinálnak meg mindent, vagy nem tartják be ígéreteiket, azokat is szórjuk ki, ha lehet. Észre se vesszük, hogy mennyire hatással vannak a munkánkra. Egy idő után fáradtnak érezzük magunkat, mert meg kellett osztanunk a figyelmünket.

- Ha vannak céljaink, elvárásaink magunkkal szemben, azok tovább visznek. Olykor elkeseredünk, ha úgy érezzük, a célok megvalósítása távol van, nem tudjuk, elérjük-e egyáltalán, és energiánk egyre fogy. Csináljunk valamit, vagy menjünk pár nap szabadságra, amitől ismét erőre kapunk. Ne hagyjuk, hogy "beszippantson a gépezet".

- Energiát ad és jó érzéssel tölt el, ha valami jót teszünk másnak. Ha ugyanis jót adunk, azt is kapjuk vissza. Nem feltétlenül tőle - máshogy, más formában, más időpontban. Ehhez pedig az sem kell, hogy ez egy nagyon nagy dolog legyen. Amikor rosszul érezzük magunkat, nyomás alatt vagyunk, forduljunk mások felé. Segít.