A képviselők 250 igen szavazattal, 34 jobbikos tartózkodás mellett döntöttek a kormány előterjesztésének elfogadásáról. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson.
Az ÁÉKBV olyan nyílt végű befektetési alap, amelynek a befektetési és hitelfelvételi szabályait kormányrendelet határozza majd meg. A javaslat két alfaját különbözteti meg. A gyűjtő-ÁÉKBV olyan alap, amely tőkéjének legalább 85 százalékát másik ÁÉKBV értékpapírjaiba fekteti. Ez a másik alap a cél-ÁÉKBV. Az ebbe való befektetéshez előzetes felügyeleti engedély szükséges.

Az ÁÉKBV alapkezelő kétféle lehet: olyan, amely más uniós tagállamban bejegyzett és Magyarországon fióktelepet működtet, illetve amelyet Magyarországon jegyeztek be. Ez utóbbi viszont jogosult fióktelepet működtetni az EGT tagállamokban.

Az ÁÉKBV alapkezelőkre speciális szabályok vonatkoznak, s az ÁÉKBV által forgalomba hozott értékpapírok más európai uniós tagállamban is forgalomba hozhatók.

A kollektív befektetési formának tekintett befektetési alapot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete veszi nyilvántartásba. Az alap törvényes képviselője a befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár. A befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg.

A befektetési alap lehet zártkörű és nyilvános. A befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából az alap nyíltvégű vagy zártvégű, futamideje pedig határozott vagy határozatlan lehet. Az alapkezelő fektethet értékpapírba vagy ingatlanba, illetve az uniós harmonizáció szerint működhet ÁÉKBV-ként, vagy harmonizáció nélkül, nemzeti szabályok szerint.

A nyilvános alap induló saját tőkéje értékpapíralap esetén 200 millió, ingatlanalapnál egymilliárd forint. A zártvégű alapok legkisebb indulótőkéje az előbbiek fele. Az alapkezeléshez felügyeleti engedély kell, s ezt akkor kapja meg, ha rendelkezik legalább 125 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 38 millió forint) induló tőkével. Ha a kezelt portfólió meghaladja a 250 millió eurót, akkor szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie.

A befektetési alapon belül részalapok is létrehozhatók, és egy részalapon belül több befektetésijegy-sorozat is forgalomba hozható. Az alap kezelését - a felügyelet előzetes engedélyével - másik alapkezelőnek át lehet adni.

Új a szabályozásban, hogy nyíltvégű értékpapír befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé (azaz nem váltható éven belül készpénzzé)  vált, a befektetési alapkezelő - a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében  - dönthet ezeknek az eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről.

A javaslat több törvényt, így például a hitelintézetit, a biztosításit és a felügyeletit is módosítja, de ebben szerepel a zárószavazás előtt benyújtott módosítás elfogadásával az idei, a 2011. évi költségvetési törvény módosítása is a Magyar Fejlesztési Bank alaptőkeemelése miatt.